Szinte a leggyakoribb kérdés, hogy mikor és mennyit öntözzük növényeinket. Mint egyéb kérdésekben is, itt is a természetes élőhelyük körülményeihez kell igazodnunk, de feltétlenül figyelembe kell vennünk az aktuális körülményeket is. Fűtött, meleg szobában, alacsony páratartalom mellett erősebben párologtat a növény, a földjéből is párolog el víz, ezért biztosan többet kell öntöznünk, mint egy közepes hőmérsékletű helyen.
A növények pihenő időszakában mindig alacsonyabb a vízigényük, míg fejlődésük alatt nagyobb mennyiségű vizet használnak fel.
Az öntözés gyakoriságát befolyásolja az ültetőközeg összetétele, a különböző földkeverékek különböző vízmennyiségek tárolására képesek. Az edények különböző anyaga is befolyásolja a locsolást, a porózus, mázolatlan agyagcserép szellőzik, míg a műanyag edényen keresztül nem távozik nedvesség. Ezért még az azonos fajtájú szobanövényekre sem lehet egységes öntözési tanácsokat adni. A legjobb megoldás, ha rendszeresen (új növény esetében 2-3 naponta) ellenőrizzük a talaj nedvességtartalmát és a növény állapotát. Akár túl nedvesen, akár túl szárazon tartjuk a növény, hosszabb távon ez a növény károsodásához vezet. A pangó víz a gyökereket károsítja vagy el is pusztíthatja, a keringés csökken, a levelek lógnak, a növény bágyadt. A vízhiány is hasonló tüneteket okoz, a növény bágyadt, nem fejlődik, elmarad a virágzás, a levelek megbarnulnak, elszáradnak és lehullanak.
A talaj nedvességtartalmát legpontosabban nedvességmérővel állapíthatjuk meg, de ez nincs minden háztartásban. A kisebb cserepeket könnyű megemelni, a súlyuk iránymutató, de ehhez is kell némi gyakorlat. Az ujjunkat a földbe nyomva, csak a felső néhány centiméternyi réteg víztartalmát tudjuk megbecsülni. Egy hurkapálcával már a mélyebb rétegeket is elérjük, de ez a módszer sem tévedhetetlen, ráadásul sok virágnál már nehézkes kivitelezni. A „zöld ujjú” kertészek kezdeti odafigyeléssel megtapasztalják növényeik vízigényét és a növény alapszükségletei és a környezeti hatások figyelembevételével elég pontosan meg tudják becsülni a locsolás idejét és mennyiségét.

Néhány alapszabály segít a helyes öntözési ritmus kialakításában:
Gyakrabban kell öntöznünk, ha

• tartósan meleg van,
• nagyon alacsony a levegő páratartalma,
• a növény növekedési vagy virágzási időszakban van,
• már viszonylag kevés a földje, mert gyökerei teleszőtték edényét,
• a növény relatív kis cserépben él,
• máztalan, jól lélegző agyagcserépben van a növény,
• a növény levelei nagyok, sokat párologtatnak,
• a növény levelei vékonyak.

• tartósan hűvös van,
• nagyon magas a levegő páratartalma,
• kevés a fény,
• a növény pihenőidőszakban van,
• még viszonylag nagy a földlabda, mert gyökerei nem töltik ki edényét,
• a növény relatív nagy cserépben él,
• műanyag, nem szellőző cserépben van a növény,
• a növénynek apró levelei vannak,
• a növénynek vastag húsos levelei vannak,
• kaktuszokat, szukkulens növényeket, orchideákat.

• mindig a növény igényei szerint öntözzünk,
• a levegő hőmérsékletével megegyező hőmérsékletű vizet használjunk, a hideg víz sokkhatást okoz, nagy melegben gyökérkárosodáshoz is vezethet,,
• nagy melegben ne öntözzünk megperzselhetjük a növényt,
• ha lehet, esővízzel öntözzünk,
• ha egy növény földlabdája teljesen kiszáradt, állítsuk rövid időre langyos vízzel telt edénybe, így megfelelően átnedvesedik az ültetőközeg.