Általános tudnivalók a növényekről



Alapvetően minden növénynek szüksége van fényre, vízre, levegőre, tápanyagokra, ültetőközegre (néhány kivételtől eltekintve) és a növény fajtájának megfelelő hőmérsékletre. A növények természetes élőhelyüktől függően kevés, közepes vagy magas páratartalmat, világos, árnyékos vagy félárnyékos helyet, több vagy kevesebb vizet, alacsony, közepes vagy magas hőmérsékletet, kevés vagy sok tápanyagot, savanyú, semleges vagy lúgos talajt kedvelnek. Lakásban, szobában tartott növényeink részben alkalmazkodnak az élőhelyüktől eltérő viszonyokhoz, azonban nagymértékben eltérő körülmények között nem fejlődnek szépen, nem virágoznak, hosszabb idő után megbetegszenek és sajnos pusztulásukhoz is vezethetnek a "zord" körülmények. Ezért új növény beszerzésekor feltétlenül érdeklődjünk a növény igényeiről. Ha nem is ismerjük minden egyes növényfajta igényét, a növénycsoportok (virágos és levéllel díszítő szobanövények, pálmák, orchideák, kaktuszok, stb.) általános ismertetői iránymutatást nyújtanak a növény tartásánál.

A növényi élet

A növények létezéséhez és egészséges fejlődéséhez szükséges folyamatok alapja a fotoszintézis. A fotoszintézis fény hatására indul meg a levelekben található zöld pigmentben, a klorofillban. Nem csak a zöld levelű növények leveleiben található zöld klorofill, hanem a színes levelű növények leveleiben is, de kisebb számban. Ezért a színes levélzetű növények fényigénye mindig nagyobb a zöld levélzetűeknél.

A fotoszintézis során nyert energiát használja fel a növény, hogy a fejlődéshez szükséges alapvető tápanyagokat átalakítsa, többek között cukrot állítson elő. Ehhez széndioxidra és vízre is szüksége van. A széndioxidot a növény a levelein keresztül a levegőből nyeri, a vizet gyökérzetével a talajból veszi fel.
Jóllehet a széndioxid és a víz alapvető fontosságú, de a cukor előállításához önmagukban még nem elegendőek. Minden növénynek szüksége van további ásványi anyagokra, amelyeket a vízzel együtt vesz fel, és szállít a levelekhez.
A fotoszintézis mindaddig folyamatosan zajlik, amíg a klorofill elegendő fényt kap. Ezért a növény a fotoszintézis során folyamatosan széndioxidot vesz fel a levegőből és oxigént, mint mellékterméket bocsát ki. Sötét helyeken és éjszaka a növény nem fotoszintetizál, hanem lélegzik, oxigént vesz fel és széndioxidot bocsát ki. Ezért merülhet fel a kérdés, hogy tartsunk-e növényeket a hálószobánkban, vagy az oxigén-felhasználásuk miatt inkább ne. A növények éjszakai oxigénfelvétele igen csekély, nyugodtan állhatnak a hálószobában is.

A gyökérzet

A gyökerek a hajszálgyökerek gyökércsúcsain keresztül veszik fel a talajból a vizet és az ásványi anyagokat. Amíg egy növény föld feletti része növekszik, a gyökérzet is nő. A növény fejlődése során egyre több nedvességet igényel. A nagyobb mennyiségű víz felvételére a növény egyre nagyobb gyökérzetet fejleszt. A vízzel együtt veszi fel és továbbítja a növény a szükséges ásványi anyagokat. A levelektől a gyökér felé pedig a már feldolgozott tápanyagokat szállítja a növény.

A növény gázcseréje

A levél alsó felén helyezkednek el a gázcserenyílások, a sztómák. Ezeken a nyílásokon keresztül veszi fel a növény a fotoszintézishez a széndioxidot a levegőből, illetve adja le az oxigént. Az éjszakai légzése is a sztómákon keresztül történik, oxigént vesz fel és széndioxidot bocsát ki. A külső viszonyoktól függően nyílnak illetve záródnak a gázcserenyílások. A levegő páratartalma befolyásolja, hogy a nyílásokon keresztül a növény mennyi vizet párologtat. Ha nincs elegendő víz a talajban, a gyökerek nem tudnak megfelelő mennyiséget felvenni, a növény a vízhiány miatt bágyadt lesz. Szobanövények esetében ennek veszélyét csökkenthetjük, ha a növények csoportba rendezésével kedvező, magasabb páratartalmú mikroklímát teremtünk növényeinknek.

Virágzás, szaporodás

A növények szaporodása ivaros vagy ivartalan szaporodás lehet. Az ivartalan szaporodás formái az osztódás, a hasadás, a spóraképzés, ill. a vegetativ szervekkel történő szaporodás. A magasabb rendű növények virágzása szaporodásukat szolgálja. Csak bizonyos fejlettségi szinttől virágoznak a növények. Mivel lakásban nem mindegyik faj képes erre a fejlettségi szintre eljutni, ezért nem virágzik, csak díszítő levélzete miatt neveljük őket. A szobanövények virágait elvirágzás után eltávolítjuk a növényről (kivéve, ha magot akarunk nevelni), ezáltal megakadályozzuk, hogy a növény a magtermelésre energiát fordítson. Ha eltávolítjuk az elnyílt virágot, a növény ismét virágot hoz, újból megpróbál szaporodni.




A web oldalon található valamennyi információ a Vitaflóra Kft. tulajdona.
Copyright © 2006-2021, Vitaflóra Kft., Minden jog fenntartva.
Webmester: webmaster@vitaflora.hu